2025.06.29 – Holdvilág árok, túraútvonal bejárás

Június utolsó hétvégi napját is a természetben töltöttük. Ezúttal a július végi túránk útvonalát jártuk be – rendhagyó módon nem kettesben, hanem a barátainkkal. Kicsit ők is beleláttak abba, hogyan zajlik a tervezés és bejárás, és a véleményüket is kikértük az útonalról. Szuper napot töltöttünk négyesben, rengeteget nevettünk miközben a km-eket róttuk. A táv nem volt extrém (16,5 km), de a 630 méter szint és a párás, meleg levegő miatt kihívás volt. A végleges túra nem így fog kinézni, rövidebb táv és kisebb szintemelkedés lesz – az időjárás meg majd alakul.

Kiskovácsiból indultunk el a Holdvilág árok felé. A Domini patakban csak csordogált a víz, így a gázlókon könnyedén átjutottunk. A Domini forrás hűs vizében felfrissítettük magunkat, majd köveket kerülgetve, természetben gyönyörködve haladtunk tovább – ezúttal a patakmederben. Mert a nagy létrát felfelé mindenképpen ki kellett próbálni.

A Holdvilág után a Karolina árok következett, majd folytattuk felfelé, amíg el nem értük a legmagasabb pontot, a Bölcső hegyi kilátót.

A „Jenga” torony keskeny, kicsi (max 5 ember lehet fent egyszerre), de messzire ellátni a tetejéről.

Innen ereszkedés következett a Lajos-forrásig. Ahogy várható volt, megint jó pár ember várta, hogy sorra kerüljön és megtöltse a sok-sok palackját.

Innen a következő betervezett pont a Csepel forrás volt. Semmi víz nem folyt belőle, és a környezete sem volt annyira megkapó, hogy megérje a kitérőt.

Nem úgy a Vasas szakadék! Sokadszor is lenyűgöztek minket a keskeny szikla falak, a fák kapaszkodó gyökerei. Ráadásul láttunk 3 havasi cincért is (védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft), amivel ritkábban találkozunk mostanában.

Ebédidő után értünk a Czibulka János Kőhegyi menedékházhoz. Megbeszéltük előre, hogy itt ebédelünk – és gulyást eszünk. Mivel az nem volt, ezért sült kolbásszal és palacsintával kellett beérjünk.

Pihenés, beszélgetés után a Petőfi pihenő felé indultunk tovább. Gyönyörködünk a kilátásban, készült pár fotó és folytattuk az utat a János forrás felé. A forrás foglalatából most sem folyt víz, de a talaj nedves volt, pár helyen utat tört magának a víz.

A Görbe hajtást követve értük el a Hubertus házat, majd folytattuk az utat a Csikóvár kilátópontig. A JKVH pecsét nem volt a fán, pedig korábban már többször voltunk erre, csak akkor pecsételő füzet nem volt nálunk…

Várható volt, hogy a Gyopár forrásban nem lesz víz – korábban is éppen csak csöpögött, de a szárazság miatt most a talaj sem volt nedves körülötte.

Innen már szinte eseménytelen, és látnivalókban sem túl gazdag volt a visszaút a kiinduló pontig.

A bejárás után mérlegeltük a távot, az emelkedőket, a július végén várható meleget – és úgy döntöttünk, hogy az eseményen rövidítünk majd. Kaptató, látvány, érdekesség így is marad bőven.