2025.07.09 – OKT, Makkoshotyka-Regéc
Egy különleges napon hosszabb szakasz várt ránk. Az előrejelzés esős, helyenként viharos időt jósolt leginkább 11 órától. Le akartunk tudni addig minél több km-t, ezért viszonylag korán indultunk Makkoshotykáról, főleg, hogy a táv első része leginkább a szintemelkedésről szólt.
A Cifra-kútnál ugyan bugyogott víz a mélyből, ugyanakkor a csövön nem jött semmi, így víz vételezésére nem alkalmas.
Innen felfelé a sárral küzdöttünk. A talajnak nagy szüksége volt az esőre, ugyanakkor a felszínt csak egy kicsit áztatta át és a sár borzasztóan tapadt a cipőre – nehézzé téve a haladást.
A Zsidó-réten megcsodáltuk a hegyek közötti és feletti felhőket és belevetettük magunkat az erdőbe. Az erdőben időnként felhők között mentünk, eléggé misztikus volt a táj.
Az Eszkála-erdészház elhagyatott épülete mellett kialakított pihenőhelyen üldögéltünk egy kicsit, mert éppen rákezdett az eső. Térerő híján nehezen tudtuk eldönteni, hogy meddig tarthat még az eső és mikor induljunk tovább. Végül úgy döntöttünk, hogy ne várjunk, így felvettük az esőkabátot és pecsételés után folytattuk az utat.
Mivel épp nagyon zuhogott, nem tettük meg a kis kitérőt a Fekete Péter forrásig és Eszkála-kútig, így nem tudjuk, hogy van-e benne víz. Mint később megtudtuk, a Fekete Péter forrás szárazabb évszakban is megbízható, mindig van benne víz.
A Gerendás-rétnél a pihenő mellett sátortábor volt jó pár katonai sátorral.
A Szpanyalica-rét után egy hosszabb szakaszon a kék jelzés nincs felfestve – a kevésbé gyakorlott túrázókat elbizonytalaníthatja.
Az István-kút környéke tele volt faágakkal, a kút fém ajtaja előtt is letört ágak mindenhol… Felmentünk a vadászházhoz pecsételni és túrázókkal való rövid beszélgetés után megebédeltünk. A célig még jó pár km várt ránk, ezért nem időztünk ott sokat, hanem nekivágtunk az újabb emelkedőknek.
A Nagy-Péter Mennykői letérő után nem sokkal pillantottuk meg először a mai utunk végállomását – a Regéci várat.
Azt hittük, a Dorgó-nyeregtől már könnyebb dolgunk lesz lefelé. De az útra dőlt fatörzsek, letört ágak jelentősen lassították a haladást egészen a Kemence-kőig.
Végül csak elértük Regécet – pecsételünk az első helyen és onnan már gyorsan elértük a mai szállást.
Ma szinte végig erdőben haladtunk, ami napsütéses időben árnyékot ad, esőben pedig kicsit felfogja az égi áldást. Ugyanakkor veszélyes is lehet. Most éppen amiatt, mert a pár nappal ezelőtti vihar rengeteg fát kidöntött, több eltorlaszolta az utat és időnként a szél lefújta az ágakat, amik korábban fentakadtak.
Köszönjük azoknak, akik azt ígérték előző héten, hogy erre a hétre intéznek nekünk egy kicsit hűvösebb időt. Csak jeleznénk, hogy pár fokról volt szó, nem őszi időjárásról
Pecsét: Makkoshotyka, Eszkála erdészház, Istvánkúti vadászház, Regéc
Táv: 25,5 km, szint: 807 m
